Péterváradi vár

A péterváradi vár (Petrovaradinska tvrđava) a Duna jobb partján, egy sziklán áll Péterváradon, pontosan Újvidék belvárosával szemben. Mérete és fekvése miatt régóta a „Duna Gibraltárjának” nevezik. Rakovactól 17–20 perc autóval. 1991 óta a Szerb Köztársaság nagy jelentőségű térbeli kulturális-történeti egységeként védett.

A falakról a folyón át egész Újvidékre látni, lent pedig Pétervárad Alsóvárosának piros tetői sorakoznak. További fotók: Péterváradi vár képekben.

Történet

• Őskor és Róma. A sziklán egy i. e. 19 000–15 000 közötti őskőkori település maradványait találták meg. Az első nagyobb erődítményt a rómaiak építették az i. e. 1. században: Cusum erődjét.
• Középkor. IV. Béla magyar király ciszterci szerzeteseket hívott Franciaországból, akik itt felépítették a bélakúti apátságot, és 1247 és 1252 között fallal vették körül.
• Oszmán kor. 1526-ban az erőd kéthetes ostrom után az oszmánok kezére került, és 150 évig az övék maradt.
• A Habsburg-erőd. Az osztrák sereg 1687-ben, a nagy török háború idején foglalta el Péterváradot. 1692. október 18-án Charles Eugène de Croÿ rakta le a ma is álló erőd alapkövét; az építkezés 1780-ig tartott. Mérnökei között volt Mathias Keyserfeld, Luigi Ferdinando Marsigli és Michael Wamberg.
• Ostromok és csaták. 1694 szeptemberében az oszmán sereg 23 napig ostromolta az erődöt, majd az őszi idő romlásával visszavonult. 1716. augusztus 5-én a falai alatt Savoyai Jenő herceg legyőzte Szilahdár Damad Ali nagyvezír seregét: ez volt a péterváradi csata.
• Az utolsó harc. Utoljára az 1848-as magyar forradalom idején volt katonai szerepe, amikor osztrák csapatok próbálták megadásra kényszeríteni.
• EXIT. 2001-től minden nyáron itt rendezték az EXIT zenei fesztivált. 2025 júniusában a szervezők bejelentették, hogy a 2025-ös fesztivál lesz az utolsó Szerbiában (Mixmag).

Az óratorony

Az erőd legismertebb jelképe a fehér óratorony. Mutatói fordítottak: a nagymutató az órát, a kismutató a percet mutatja, hogy a dunai halászok messziről is leolvashassák, hány óra van. A 2023. július 19-i és 21-i szupercellás viharok súlyosan megrongálták a tornyot. A helyreállítás 2024. október 14-én kezdődött (021.rs). Az almás, égtájas, szélkakasos eredeti aranyozott csúcsdísz az Újvidéki Városi Múzeumba került, helyén ma aranyozott másolata áll; 2025 május végén a munkák a befejezéshez közeledtek (021.rs).

A földalatti folyosók

Az erőd alatt mintegy 16 km hosszú, négyszintes földalatti katonai folyosórendszer húzódik, az európai erődök között az egyik legnagyobb. 1765 és 1783 között épült Schröder mérnökőrnagy tervei szerint. A lőrések sorai, a lőporfüst elvezetésére szolgáló nyílásokkal, arra a terepre néztek, ahol az ellenséges csapatok állnának (Újvidéki Városi Múzeum).

Az erőd három földalatti kútja ma is működik; a legismertebb a Császári kút, Carski bunar (Novosti). Az idegenvezetők szerint II. József császár, Mária Terézia fia ivott belőle (Aktivni odmor).

A folyosókba csak idegenvezetővel menjen: nélküle könnyű eltévedni, és veszélyes. Az erődben működő Újvidéki Városi Múzeum: (021) 6433-145; földalatti túrákat helyi ügynökségek is szerveznek.

Az Alsóváros és a kazamaták

Az erőd alatt, a szikla és a Duna között fekszik az Alsóváros, a régi Podgrađe. Az erőddel együtt védett: a műemlék hivatalos neve „Felső és Alsó Péterváradi vár a Podgrađéval” (Wikipedia). A falak mentén kazamaták állnak, boltíves átjárók és lépcsők vezetnek fel a lejtőkön.

A vasúti alagút és az eltűnt híd

1883-ban az erőd alatt 341 m hosszú vasúti alagutat vágtak a sziklába a Zimonyból Péterváradon és Újvidéken át Szabadkára vezető új vonal számára (Luftika). Az alagútból a vonatok egyenesen a Ferenc József hídra futottak ki, egy acél vasúti hídra a Duna felett, amelyet 1883. november 11-én adtak át.

A híd nem élte túl a második világháborút. 1941 áprilisában a Jugoszláv Királyi Hadsereg felrobbantotta, hogy lassítsa a német előrenyomulást; a németek helyreállították, majd 1944. október 22-én, visszavonulásuk közben újra felrobbantották. Soha többé nem építették újjá. Pillérei ma is állnak a Dunában az erőd alatt; a 2022-es EXIT-re az egyiket sárga tengeralattjárónak festették ki (Visit Distrikt, Wikipedia).

Híd nélkül az alagút értelmét vesztette. Volt katonai raktár és gombatermesztő hely; ma üresen áll, a város Péterváradra vonatkozó terve pedig az erőd történetét bemutató kiállítóteret szán neki (021.rs).

Az erőd alatti közúti híd, a Varadin híd is új: a régit 1999. április 1-jén a NATO-bombázás rombolta le, a mostanit 2000-ben építették a pillérein.

Clint Eastwood a falakon

1969-ben az MGM Jugoszláviában forgatta a Kelly hősei című háborús vígjátékot Clint Eastwooddal és Donald Sutherlanddel. Néhány jelenetet egészen közel Rakovachoz vettek fel: a beocsini kastélynál és a vrdniki régi szénbányánál (B92). A forgatások között a 39 éves Eastwood ellátogatott Újvidékre, és Péterváradon pihent; Lawrence Schiller fotós lefényképezte őt az erődben és az újvidéki rakparton (Telegraf). Ezek a fotók egy képügynökségéi, ezért csak hivatkozni tudunk rájuk.

Látogatás

A vár Péterváradon van; Rakovactól 17–20 perc az út. Szánjon rá legalább két órát: a falakra és a kilátásra, az óratoronyra, a múzeumra és az erőd alatti Alsóváros utcáira.