Isaija Parivodski remetelaka

Az isposnica remetelak: olyan hely, ahová egy szerzetes a kolostorból visszavonult, hogy egyedül éljen, böjtöljön és imádkozzon. Ezt egy kis fennsíkon, egy sziklafal alatt vájták a puha, világos mészkőbe. A bejárat kissé oldalt helyezkedik el, és 1,5 m-nél alacsonyabb. Egy keskeny ablakon át egy kevés fény szűrődik be.

Ez Vajdaság egyetlen ilyen jellegű remetelaka. Az útikalauzok gyakran védett kulturális műemléknek nevezik, a hivatalos nyilvántartásban azonban nem találtuk, és egy részletes leírás szerint nem áll védelem alatt. Úgy tartják, hogy a Rakovaci kolostor szerzetesei vájták ki a 18. században.

A feliratok

A bejárat körüli sziklát több mint két évszázad alatt bevésett nevek és évszámok borítják, sok közülük régi egyházi írással, mellettük pedig számos modern aláírás.

A publikált leírások egyetértenek abban, hogy a legrégebbi keltezett felirat attól származik, akiről a remetelak a nevét kapta: Isaija Parivodić rakovaci hieromonachustól. Ő 1771-ben véste a sziklába, és azt írta, hogy „betegsége idején” tartózkodott a barlangnál. Őt tartják az első rakovaci szerzetesnek, aki itt élt. Egy útikalauz 1711-et ad meg, a többi leírás 1771-et olvas. Ő maga Parivodićként írta alá a nevét; az útikalauzok és útjelző táblák Parivodskinak nevezik.

Így olvasható a szöveg az egyik fényképünkön (a vezetéknév vége nehezen betűzhető ki):

При пещрѣ сей во времѧ
немощи своеа въ мцъ
маій 1771го года преби-
валъ Исаіа Париводи…
іеромонахъ раковачкій

„E barlangnál, betegsége idején, 1771. év május havában tartózkodott Isaija Parivod…, rakovaci hieromonachus.”

Körülötte a látogatók újabb és újabb jeleket hagytak: egy 1830-as nevet saját fülkében, egy bevésett kereszt alatt; egy 1847-es keltezésűnek látszó verset, amely a város viszályait a vadon békéjével állítja szembe; valamint 19. és 20. századi neveket egészen napjainkig.

Ki volt Isaija

Isaija szerzetes és másoló volt. 1767-ben ő készítette el Teofan apát kolostori krónikájának azt a másolatát, amely megőrizte Rakovac alapítási legendáját. A Szerémi Eparchia egy Srbljak (a szerb szentek egyházi szertartásait tartalmazó könyv) másolójaként is említi, és azt írja, hogy a remetelaknál nyugszik, az egykori szerzetesi temető mellett, amelyet a második világháború után államosítottak. Bővebben: Isaija Parivodski.

Hogyan juthat el ide

• A Rakovaci kolostortól: menjen fel a Beli Majdanhoz, majd kövesse a jelzett ösvényt tovább az erdőbe, kb. 40 percig. Az ösvény helyenként meredek.
• Stari Ledinci felől: egy második ösvény vezet fel a Ledinci oldalról.

Viseljen megfelelő cipőt, nyáron pedig védekezzen a szúnyogok ellen. A sátrazás és a tűzrakás tilos.