Történelem

Rakovac hétezer éve

Újkőkori földművesek, egy római villa, egy középkori magyar apátság, amelyből erőd lett, egy szerb kolostor másolóműhellyel, partizán ellenállás és egy háború után újjáépült falu. Egyetlen kis völgyön rengeteg történelem vonult át.

Fotó: Ottokar Rechnitzer, Public domain

Időrend

Mikor	Mi történt
mintegy 7000 évvel ezelőtt	Újkőkori földművesek telepednek le a Gradinán, a mai Novi Rakovac területén.
Kr. u. 3–4. század	Ugyanezen a helyen padlófűtéses (hypocaustum) késő római villa áll.
12. század	A magyar oklevelekben Dombó néven ismert bencés apátság mintegy 32 m hosszú, háromhajós román stílusú bazilikát épít, faragott márvány szentélyrekesztővel. Az építés pontos ideje vitatott.
1237	A dombói apát („Abbas de Dombo”) először szerepel írott oklevélben.
1416	György dombói apátot oszmán portyázók fogságba ejtik.
1467–1473	Az apátságot falakkal, kapukkal és vizesárokkal erőddé alakítják.
1526	A Mohácsnál végződő oszmán hadjárat során elesik Dombó vára.
15. század vége	A legenda szerint Raka, Jovan Branković despota kamarása megalapítja a Rakovaci kolostort.
1545–1546	A Rakovaci kolostor megjelenik az oszmán adóösszeírásokban; ez az első megbízható említése.
1700–1714	A kolostor scriptoriumában lemásolják Dušan törvénykönyvét (1700), és elkészül a Rakovaci Srbljak (1714).
1735–1771	Barokk átépítés: harangtorony (1735), ikonosztázion (1763), a refektórium festései (1768), lakószárnyak (1771).
1930-as évek	Véget ér a kőfejtés a Beli Majdan kőbányában.
1941–1945	A Szerémség megszállás alá kerül. Kőbányai munkások és falubeliek csatlakoznak a partizánokhoz. 1943-ban a kolostort kifosztják és felrobbantják, az öreg falut felgyújtják.
1945 után	Az öreg falut nem építik újjá. Lejjebb a völgyben felnő Novi Rakovac, a régi rész pedig Stari Rakovac lesz.
1990	A kolostort kiemelkedő jelentőségű kulturális műemlékké nyilvánítják. Templomát az 1990-es években restaurálják.
2022	A népszámlálás 2137 lakost számlál.

Mennyire vagyunk biztosak?

Ezeken az oldalakon minden állítás publikált forrásból származik, és szerepel a projekt ténynaplójában. Ahol a történészek véleménye eltér, például a dombói bazilika keltezésében vagy abban, hogy mikor pusztult el végleg az erőd, ezt az oldalon jelezzük, ahelyett hogy egyetlen választ kiválasztanánk.